Kidolgozva
1. Mit jelent a passzív megnevezés, miért beszélünk passzív műveletekről? A passzív (betét) és az aktív (hitel) bankügyletek elnevezése a bankmérlegre gyakorolt hatásuk alapján alakult ki. A betétfogadás kötelezettség keletkezését, jövőbeni visszafizetési ígéret megtételét jelenti a bank részéről (Gál, 2011).
A passzív bankműveletek elsődleges célja olyan mértékű és szerkezetű források biztosítása az üzleti bankok számára, amelyek alapján képesek kielégíteni – mind nagyságát, mind szerkezetét illetően – ügyfeleik hitel- vagy pénzigényét. Általában véve a bankok forrásaikat betétek gyűjtése, hitelek igénybe vétele, értékpapír-műveletek, valamint tőkeemelés és tartaléknövelés útján bővíthetik.
Forrás:
2. Ismertessen 4 passzív bankügyletet.
Forrás: <https://szamviteliugyintezo.hu/_downloads/tetelek/3tetel_pu.pdf>
3. Mi a különbség a lekötés nélküli és a lekötött betétek kamatoztatásában (kamatveszteségében), illetve a lekötött betét fix és változó kamatozásában?
A lekötött betét a leggyakoribb forma pénzünk lekötéséhez. Ezzel a betéttel arra vállalkozunk, hogy nem nyúlunk a pénzhez a futamidő lejártáig, ha csak nem akarjuk elveszíteni a betéti kamatokat részben vagy egészben. A lekötött betétekhez gyakran feltételek kapcsolódnak melyekről a kamat című bejegyzés alatt olvashatsz többet.
Kamatveszteség, betétlekötésnél elveszített kamat
Lekötött betét esetén, ha a lejárat előtt törjük fel a betétet, akkor a bank nem a lekötéskor érvényes kamatlábat alkalmazza a kamat kifizetésekor, hanem egy jóval kedvezőtlenebbet (vagy a legtöbb esetben 0%-ot), ezáltal a várt kamat nagy részétől elesik a betét tulajdonosa.
Ha nagy az esélye, hogy a lejárat előtt fel kell törnünk a betétet, akkor válasszunk rövidebb lekötési időt, vagy párhuzamosan több betétben (akár különböző lekötési időkkel) kössül le megtakarított pénzünket, így akár elég lehet csak az egyiket feltörni és a többi kamatozhat tovább. Érdemes előre átgondolni lekötés előtt, hogy biztosan tudjuk-e a futamidő végéig nélkülözni a pénzt. Nézd meg betétkalkulátorunkban, hogy számodra melyik a legjobb betét.
Forrás:
Forrás: <https://www.bankmonitor.hu/content/324.htm>
A lekötés nélküli betét - amennyiben szeretnénk biztosítani magunknak azt a lehetőséget, hogy bármikor hozzáférhessünk a pénzünkhöz (és ennek fejében alacsonyabb kamattal is megelégszünk), akkor a lekötés nélküli látra szóló betétet kell választanunk.
- változó: lekötés kezdetekor nem magát a kamatlábat állapítják meg a teljes futamidőre, hanem
Forrás:
4. Keressen egy konkrét példát a látra szóló betétre (pénzforgalmi számla) és a lekötött betétre (pl. takarékbetét).
A látraszóló betét, neve ellenére, inkább hasonlít egy számlához. Berakhatjuk, de bármikor ki is vehetjük pénzünket, aktuális kamatot ezzel sohasem veszítünk, mert a kamatozás napi számítással történik. Tehát a bank naponta megvizsgálja, mennyi pénz van a betétben és arra kamatot számol, amit időközönként (jellemzően havonta, vagy negyedévente) jóváír, vagyis hozzáad a betétben lévő pénzhez, s így ezt követően már a kamattal növelt összeg kamatozik tovább.
Forrás: <https://www.bankmonitor.hu/content/324.htm>
5. Mi az EBKM. Ismertesse a mutató jelentését és lényegét.
Mi az EBKM?
A kamatokat a bankok nem egységes módon határozzák meg. Természetesen nem azért, mert nem ismerik hogyan is kell a százalékokkal számolni. Az eltérések egyik legjellemzőbb forrása, hogy egyes bankok 360 napos bázison határozzák meg a kamatot, míg más bankok 365 napos bázison (és már rögtön elő is állt az alma-körte viszonylat, ahol két kamatajánlatot nem lehet összehasonlítani). Azonos meghirdetett kamatszint mellett eltérő pénzösszeget eredményezhet pl. az is, hogy (A) Bank havi szinten tőkésíti a kamatokat (azaz a második hónapban már az első hónapban megkeresett kamatunk is kamatozik), míg ezzel szemben (B) Bank csak az év végén tőkésíti a kamatot.
Az EBKM – egységes betéti kamatmutató – legfontosabb célja az egyes banki betét ajánlatok összehasonlíthatóságának megteremtése, ahol minden ajánlatot almában is ki kell fejezni.